A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 192. rendkívüli közgyűlésén a köztestület elemei elfogadták az Akadémia újragondolt küldetéséről szóló előterjesztést.
Mint Lovász László, az MTA elnöke a zárt közgyűlést követő sajtótájékoztatón kijelentette, a 2019-es törvényi változások után már saját kutatóhálózat nélkül funkcionáló MTA részére szükségessé vált küldetésének újragondolása, így hívták össze a rendkívüli közgyűlést.
A Magyar Tudományos Akadémia küldetése 2019 elnevezésű, hétpontos előterjesztést, amely megfogalmazza, hogy az MTA milyen feladatokat lát maga előtt, és mik ezeknek a legnélkülözhetetlenebb részfeladatai, 93 százalékos arányban fogadta el a közgyűlés – tette hozzá Lovász László.
Az MTA akadémiai osztályainak véleményeit, emellett a köztestület tagjaitól érkezett javaslatokat is figyelembe vevő előterjesztést az MTA vezetői készítették el, az Elnökség több ülésen is megvitatta és újabb módosítások után fogadta el.
Az okmány főbb pontjai közt megjelenik, hogy az Akadémia a magyar akadémiai közösséget egyesítő és kijelző köztestület, őrzi és ápolja a magyar nyelvet, gondozza a nemzet akadémiai és kulturális örökségét, hozzájárul a kutatás feltételeinek megteremtéséhez, és képviseli a magyar akadémiai kutatás érdekeit. Az Akadémia a akadémiai minőség és a tudományetika letéteményese, feladata a magyar tudomány internacionális kapcsolatainak bővítése, eredményeinek megjelenítése és érdekeinek képviselete. Az Akadémia a nemzet tanácsadója, és közvetíti a akadémiai kutatások eredményeit a társadalom részére.
Lovász László hangoztatta, hogy elfogadtak két háttéranyagot is, ahol az előterjesztés részleteit fejtik ki.
Az MTA elnöke megemlítette: az Akadémia kutatói hálózatát az Országgyűlés nyári hónapokban hozott törvényével egy független szervezetbe vitte keresztül, ehhez csatlakozott a költségvetési törvény módosítása, amely az MTA költségvetésének kiemelkedő csökkentésével járt. Az intézmények működési költsége mellett például az Akadémia legnélkülözhetetlenebb pályázatainak a költségvetése is átkerült a modern Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz. “Ebben a helyzetben fel kellett tenni a kérdést, hogy hogyan tovább” – mondta Lovász László.
Kérdésre válaszolva kiemelte: lényeges, hogy a magyar tudomány még mindig üzemel, az intézményhálózat ugyan elkerült az Akadémiától, de megvan minden kutatóintézet.
Beszámolt arról, hogy három újabb határozat született a közgyűlésen, az egyik technikai jellegű volt, az alapszabálynak a megváltozott törvényi helyzethez való hozzáillesztéséről szólt. Továbbá megalapították az MTA eszményi kutatóhely címet, amit az augusztus 31-ig az Akadémiához tartozó intézetek kaptak meg elsőként az átvilágítás eredményeként, ezt követően – később kidolgozandó feltételek mellett – megkaphatják más kutatóhelyek is. A tagok ugyancsak közgyűlési határozatban köszönték meg a Titkárság tevékenységét az intézményi változások kapcsán.
Lovász László kérdésre válaszolva reményét fejezte ki, hogy az MTA még mindig jelentős intézménye marad a magyar akadémiai közéletnek.
Ugyancsak kérdésre válaszolva hangoztatta: a közgyűlés tárgyalt arról is, hogy az Akadémiának keresztül kell gondolnia, hogyan tudná finanszírozását az állami költségvetésen kívüli forrásokból megvalósítani.
Lovász László a sajtótájékoztatón beszélt arról is, hogy elnöki ciklusa végén igényelne visszatérni a akadémiai kutatásba.
mti