Bár főként kártékony rovarként tekintünk a molylepkékre, egy új tudományos felmérés alapján kihangsúlyozott szerepet játszanak jó néhány növény beporzásában.
A Biology Letters című szaklapban megjelent tanulmány alapján az éjjel aktív molylepkék jóval nagyobb és összetettebb beporzási hálózattal rendelkeznek, mint a nappal tevékenykedő rovarok, példaként a méhek. A tudósok alapján így sürgősen meg kell állítani a molyok számának csökkenését.
Az elmúlt évtizedben a növények beporzói iránt érzett aggodalom szigorúan a méhekre szorítkozott. Számuknak a mezőgazdaságban bekövetkezett változások és a növényvédőszerek használata okozta csökkenése okán egyre nagyobb figyelem irányult rájuk. A molyok iránt ugyanakkor nem ébredt hasonló szimpátia.
“Van az a óriási tévhit, hogy minden moly jön és megeszi a ruhákat. Egyáltalán nem ez történik. Sokan a növényeket látogatják meg, és meghatározó részét képezik a beporzási folyamatnak” – fejtette ki Richard Walton, a University College London (UCL) tudósa, a tanulmány társszerzője.
A rovarok precíz szerepének feltárásához Walton és kollégái a molyok aktivitását monitorozták a Norfolk mezőgazdasági területein található tavak körül.
A vizsgált molyok 45 százaléka szállított pollent, ez 47 heterogén növényfajtól származott, ide tartozik több olyantól, amit alig látogatnak a méhek, zengőlegyek és lepkék – írja a BBC News.
A tudósok arra jutottak, hogy ameddig a darazsak és méhek munkája kritikus fontosságú, ezek az állatok jellemzően a legtermékenyebb pollen- és nektárforrásokat célozzák meg, a molyok sokkal több fajt látogatnak.
“A munkánkból az derült ki, hogy a molyok úgynevezett generalisták, voltaképpen nem kizárólag a virágok egy szűk csoportját látogatják” – mondta Walton.
Korábbi tanulmányok arra fókuszáltak, hogy miként képesek a molyok szájszervükön vagy orrukon szállítani a pollent. A korszerű kutatás arra a pollenre összpontosított, amely a molyok szőrös testére tapad, míg az állatok táplálkozás közben ráülnek a virágra.
A tudósok alapján a molyok kiegészítik a nappal aktív beporzók tevékenységét és segítenek megőrizni a növénypopuláció változatosságát és gazdagságát.
A molyok száma erőteljesen lecsökkent az 1970-es évek óta. Ennek okai nagyrészt a mezőgazdasági változások és a növényvédőszerek használatának elterjedése. Ez negatív hatással van a molyokkal táplálkozó madarakra, példának okáért a kakukkra is. Számuk csökkenése a molyok számának csökkenésére vezethető vissza – véli Walton. Hasonló a helyzet a denevérekkel is.
A molyok helyzetének javításához létfontosságú változtatni a rovarok megítélésén is a tudós alapján.
“Gyakran melyet nem látunk, arról nem veszünk tudomást. Látjuk nappal a méheket, látjuk, mikor is rászállnak a virágra, szóval a láthatóság szempontjából jobb műszakban dolgoznak. A molyok ellenben nem kevésbé fontosak. Véleményem alapján elengedhetetlen az imázsuk javítása, hogy az emberek meglássák, milyen releváns ökológiai szerepet játszanak” – mondta Walton.
mti