Sikerrel termesztenek kivit nagyüzemi technikákkal Zalában

Sikerrel termesztenek kivit nagyüzemi technikákkal Zalában Facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmailby feather

Sikerrel és egyben jó kereskedelmi eredménnyel termesztenek kivit nagyüzemi technikákkal a Zala megyei Becsehelyen, a legnagyobb magyarországi ültetvény négyhektáros gyümölcsöséből előző évtől már a hazai üzletekbe is szállítanak – mutatta be a családi gazdaságot a birtok szakmai vezetője.

Miklós Ákos Márton a vele közösen munkálkodó édesapjától „örökölte” a kivi szeretetét, tatabányai otthonukban már az 1990-es években szerettek volna a termesztésével. Pár évvel ezelőtt találták meg az eszményi adottságokkal büszkélkedhető Zala megyei Becsehely déli fekvésű dombjait, ahol 2012 óta nagyüzemi technikákkal termesztik az eredendően Kínából származó gyümölcsöt. Ma négy hektáron közel háromezer tő kivi sorakozik a domboldalakon, a májusi virágzás után október centrumában szüretelik, de már most roskadoznak a vesszők a gyümölcsök sokaságától.

Mint a szakmai vezető hangoztatta még: ezen a környéken sokaknak volt ezelőtt is egy-két kivibokra, de nagyüzemi technikákkal senki nem próbálkozott. Ugyanakkor kiválóak az éghajlati viszonyok – csaknem soha nincs mínusz 10 Celsius-foknál hidegebb –, a kötött, agyagos talaj jól megtartja a vizet, bár öntözésre mindemellett is szükség van, a tápoldatozás és a lombtrágyázás mindazonáltal ugyancsak profi módon zajlik a tulajdonosok által ugyanakkor szerényen csak „barkácsültetvénynek” titulált gyümölcsösben, ami a maga nemében és méreteiben fantasztikus Magyarországon.

A dél-zalai dombokon évszázadok óta termesztenek szőlőt, de a tekintélyes munkaigényű kisparcellás termelés inkább ráfizetéses – vélekedik Miklós Ákos Márton. A kivi ellenben a lugasokká alakított, erősebb támrendszert igénylő formában sokkal jövedelmezőbb a szőlőnél. Az első 300 kilogrammnyi kivit 2015-ben a fővárosi nagybani piacon értékesítették, múlt évben azonban már több tonnányi mennyiséget adtak el egy internacionális üzletlánc hazai cégének.

Az üzletekbe kerülő dobozon is rajta áll, hogy magyar kivi Becsehelyről, a sikere mindazonáltal azért is terjedelmes, mert az importáruhoz képest sokkal húsosabb, magasabb a szárazanyag- és cukortartalma, azonfelül hónapokig eltartható hűvös helyen. Az európai üzletekben olasz és új-zélandi kivit árusítanak, de az importgyümölcs 3-4 százalékát egy-két éven belül kiválthatja a becsehelyi kivi. Az ültetvény mivel 8-10 éves korára éri el a maximális termőkapacitását, akkor már nagyjából 90 tonna körüli mennyiséget szüretelhetnek.

Miklós Ákos Márton – aki civilben internacionális tanulmányokkal foglalkozott, ma mindazonáltal már az ültetvény gondozása a főhivatása – azt is megmutatta, hogy a becsehelyi birtokon több tucatnyi meleget igénylő növényfaj is kifogástalanul megél. Számtalan egzotikus gyümölcsöt termesztenek még kisebb mennyiségben, van itt khakigyümölcs, füge és pekándió is, de a pálmáktól a változatos megoldású bambuszfajtáig rettentően széles a virágzó-zöldellő növények választéka. A tulajdonos mindehhez még azt is közölte még: ők sem bánnák, ha mások is belefognának a kivitermesztésbe, sok helyen a zártkerti ingatlanok rekultivációjaként is sikerrel lehetne termelni ezt az egzotikus gyümölcsöt.

mti

Facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmailby feather