A tatárjárás idejére tehető erődítést, ráadásul zománcozott-aranyozott vereteket, az egykori templom harangjának darabjait és egy érmegyűjteményt is találtak a régészek Kelebia határában – közölte a Kecskeméti Katona József Múzeum régész-múzeumigazgatója a sajtó képviselőivel.
Rosta Szabolcs felidézte azt, hogy a Kelebiai Templomhegy a Csiszári legelőn felfedezhető a határkerítés tövében, az önkormányzati szürkemarhagulya szomszédságában. A vidék első régészeti kutatását még 1913-ban Bibó Bige György szabadkai tanár vezette, mivel az akkor még Szabadka északi részéhez kötődött. A rövid ásatás esetén egy Árpád-kori templom alapzatát fedezték fel. Bibó Bige György akkor rendellenes testhelyzetben fekvő, arccal lefelé fordított halottak maradványait találta meg, ezenkívül több fegyvert, nyíl- és lándzsahegyeket fedezett fel. A tanár úgy vélte, az egykori templomot egy nomád támadás esetén kunok rombolták le. A feltárások alatt az is kiderült, hogy helyi keresztény közösség a templom körüli lakóházakban élt. A helyszínt a munkálatok végén visszatemették. A környék attól fogva érintetlen volt, mindössze kaszálták a rétet és legeltettek ott – hangoztatta a régész-múzeumigazgató.
Mint hangoztatta még, Bibó Bige György huszadik század elején tett felfedezései mára plusz tartalmat kaptak, mindent összevetve szükségessé vált egy hitelesítő feltárás. A tudomány fejlődésével mert a korábbi években sikerült azonosítani Szankon és Tázláron egy tatárjáráshoz köthető erődítésrendszert. Drónnal készült légi fotók alapján ugyanakkor istenien azonosítható Kelebiánál is az egykor oltalmat biztosító köralakú árok. A régi és a modern információk alapján a régészek úgy vélik, hogy az 1241-1242. évi tatárjárás pusztításának egy újabb helyszínét bukkantak rá.
A Kelebiai Templomhegyen három hete a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai – Maczkó József kelebiai polgármesterrel egyeztetve – kezdtek ásatásokba. Hitelesítették a kisméretű, téglából épített Árpád-kori templom alaprajzát, emellett több helyen átvágták a védelmi célú sáncrendszert. Habár a most megnyitott tájékon rendellenesen fekvő emberi maradványok nem voltak, a tatárjárás egyértelmű újabb bizonyítékai nagy számban kerültek elő a föld alól. Az együttműködő múzeumbarát önkéntesek fémkeresőkkel nagyszámú fémtárgyat, köztük a tatárjárás idejéhez köthető fegyvereket, pénzeket, övcsatot, ékszereket találtak a föld mélyén.
A múzeumigazgató nyomatékosította: kétségtelenül e pusztulási horizonthoz kapcsolhatóak azok a kiemelkedően igényes zománcozott-aranyozott, a francia Limoges-ban állított elő veretek, melyek egykor a templom körmeneti keresztjét ékesítették. Megtalálták a templom harangjának több darabját is, amely alapján hitelesen lehet azt rekonstruálni a későbbiekben. A templomtól csaknem 200 méterre mindazonáltal előkerült egy 91 érméből álló kincs, amit egykori tulajdonosa rejtett a föld alá abban a reményben, hogy később ezután visszatérhet érte – tette hozzá.
Kelebia Község Nevelési, Kulturális és Helyi Értéktár Bizottsága a Kelebiai Templomhegy régészeti leleteit beemelte a helyi értéktárba. A leletek feldolgozás és restaurálás után a feltárás helye szerinti illetékes kiskunhalasi Thorma János Múzeumba kerülnek.
mti