Néhány éve még alig ismerték a telekocsi-szolgáltatásokat Magyarországon, azóta robbanásszerűen növekedett a felhasználók száma. A telekocsival mindenki spórol, és a közösségi közlekedés komoly alternatívájának számít.
A telekocsizás lényege nagyon egyszerűen összefoglalható: aki egy hosszabb-rövidebb útnak autóval vág neki, ugyanoda tartó útitársakat keres maga mellé, így a jármű, amellyel utazik, több személyt szállít, többfelé osztva az üzemanyag- és autópálya-költséget is. Ezzel nemcsak a sofőr jár jól, hanem az utasok is, mert a közösségi közlekedésnél jóval versenyképesebb áron juthatnak el a céljukhoz, akár a vonatjegy árának 50-60 százaléka is megtakarítható. A sofőrök egy egyszerű felületen vihetik fel a telekocsis oldalakon, hogy mikor, hova mennek és hány szabad hely kiadó az autóban, az utasok pedig ugyanilyen egyszerűen adhatják meg, hogy melyik nap, hova szeretnének eljutni, amire a keresőmotorok megjelenítik az adott napon oda tartó sofőrök hirdetéseit.
Értékelési rendszer segít a választásban
Az utasnak külön haszon, hogy a közösségi közlekedéshez hasonlóan szervizelésre, biztosításra és hasonlókra nem kell költenie, szerencsés esetben mégis háztól házig fuvarozhatják. Sofőr és utas számára egyaránt fontos a portálokon előírt felhasználási feltételek betartása: a vezető például teljes felelősséggel tartozik az utasokért, akik viszont kötelesek kifizetni az előzetesen meghatározott összeget. Nemfizetés esetén a portálokon negatív értékelést kaphatnak a sofőröktől, de ugyanígy az utasok visszajelzései alapján is kiszűrhetők a szabályokra fittyet hányó vagy az autójukat soha nem takarító sofőrök.
A telekocsi gazdaságos, az utazás társaságban ráadásul sokkal szórakoztatóbb
A legnagyobb hazai telekocsiportált, az Oszkárt 2007 novemberében indította el a Budapesti Műszaki egyetem két hallgatója, Gyürüs Máté és Prácser Attila, azóta a szolgáltatásnak komoly tábora alakult ki, az elmúlt években jelentősen nőtt a felhasználók száma.
Nem kell adózni utána
A NAV állásfoglalása szerint ha magánszemély nem rendszeresen és nem haszonszerzés céljából telekocsizik (vagyis az utazás célja csak annyi, hogy az utasával megossza a költségeket – üzemanyag és autópálya – jövedelemszerzés nélkül), akkor adófizetési kötelezettsége sem keletkezik. A határt nehéz meghúzni, de ha a költségmegosztás két-háromezer forintos díjat indokolna, de a sofőr mégis hatezret kér, az már profitszerzés lehet.
Az Oszkárnál üzleti fiókot vásárló sofőrök csak néhány százalékát teszik ki az összes sofőrnek, viszont ők gyakrabban is utaznak, így az ajánlatok számában nagyobb arányt képviselnek. Sokak számára a telekocsiportálok hatékony hirdetési felületnek számítanak: előfordulhat például, hogy egy fuvarmegrendelés nem tölt meg egy egész kisbuszt, így a maradék helyeket Oszkárral vagy társaival lehet betölteni, plusz bevételt szerezve ezzel. Ez mondjuk nem feltétlenül adómentes.
Robbanásszerű növekedés
“A telekocsi iránti érdeklődés növekedését jól mutatja, hogy míg 2012 elején 25 ezer felhasználója volt az Oszkárnak, mára közel 170 ezer regisztrált tagot számlál a rendszer” – meséli Prácser Attila ügyvezető. A telekocsizásban nemcsak az a jó, hogy sokat lehet spórolni, legalább ennyire fontos, hogy kapcsolatok alakulnak ki az emberek között, az utak tömény unalom helyett beszélgetéssel telnek. “Sok oszkáros út során szövődött kapcsolatról tudunk, néhányat már házasság is követett, sőt nyáron megszületett az első Oszkár-baba is” – újságolja a társalapító.
A 170 ezer regisztrált tag utazási gyakoriságát jellemzi, hogy havonta 35-40 ezer utazás valósul meg az Oszkáron keresztül. Van, aki napi szinten telekocsizik, van, aki évente csak néhányszor. Nagyon jót tett az utazási forma népszerűsítésének, hogy a telekocsizással kapcsolatos egyik fő aggállyal, az adóvonzattal kapcsolatban a NAV a telekocsizók számára pozitívan nyilatkozott (bővebben a keretes írásban). Az állásfoglalás lényege, hogy költségmegosztás esetén a telekocsival szerzett bevétel adómentes.
Előre is lehet jegyet venni
Az Oszkár népszerűségét látva több hasonló szolgáltatás is indult, ezek közül az AutoHopnak van a legerősebb tábora. “Tény, hogy a kereslet és kínálat egymásra találási esélyét csökkenti, hogy több rendszerben oszlanak meg a hirdetések, de mi inkább a pozitív oldalát nézzük a dolognak, mert nagyon jót tett a fejlődésünknek a vetélytársak jelenléte. Sok olyan lehetőséget ismertünk fel, amire addig egyedüli szereplőként nem is gondoltunk” – mondja Prácser.
Az Oszkáron az oldal fenntartásához adományokkal hozzá lehet járulni, de a rendszernek vannak saját bevételi forrásai is. A hirdetések mellett a prémium előfizetés díjai tartoznak ide, de a tranzakciós jutalékok révén keletkezik bevétel abból is, hogy az Oszkáron elérhetővé tették a felhasználók közti online fizetést. Ennek lényege, hogy a sofőr döntése alapján akár már bankkártyával előre meg lehet venni a “telekocsi-jegyet”.
Mobilon még nem hódít
A foglalási adatok alapján úgy tűnik, hogy a telekocsizók inkább előre terveznek, a hirtelen felindulásból, mobilról elkövetett foglalások ritkábbak, pedig az appon keresztül akár a sofőrrel is gyorsan kapcsolatba lehet lépni.
“Számunkra is érdekes, hogy a telekocsizásnál még nem tolódott el a mobilalkalmazások irányába a hangsúly. Az Oszkáron csak a helyfoglalások körülbelül öt százaléka történik az applikáción keresztül, de igaz, hogy eddig csak Androidon voltunk jelen, az iOS-verzió hamarosan érkezik, ahogy a Windows Phone-ra optimalizált megjelenést is tervezzük.”
A MÁV már beijedt?
A telekocsizás a járművek kihasználtságának javításával jelentősen csökkentheti a városok forgalmát és légszennyezettségét, ezért a Budapesti Közlekedési Központot is megkerestük, hogy tervezik-e a telekocsizás beillesztését a hosszú távú közösségiközlekedés-stratégiákba. “A főváros közlekedésszervezőjeként a teljes közlekedési rendszer lehető leghatékonyabb kihasználására törekszünk a fejlesztésekkel, a szabályozással, illetve a tudatos mobilitás ösztönzésével” – írta a BKK az Origónak. “A telekocsi, amely a közlekedők irányából szerveződő önműködő rendszer, segít a közúti közlekedés járműveinek a teljes közúti felület jobb kihasználásában, ezért céljainkkal azonos irányba tart. Ez üdvözlendő.”
A telekocsizás bizonyos értelemben a városon belül is megvalósítható, a taxik alternatívájaként. Erre alkalmas például az Uber: okostelefonos applikáció segítségével lehet választani az önjelölt taxisofőrök közül, vagy lehet csatlakozni hozzájuk. Nem csak profik, bárki beszállhat a rendszerbe, egyszerűen csak regisztrálni kell. Az árak sok mindentől függnek, de arra mérget lehet venni, hogy alacsonyabbak a hagyományos taxitársaságok tarifáinál. A taxisok ennek megfelelően minden erejükkel küzdenek az Uber és hasonló szolgáltatások ellen, de lehet, hogy hiába: az Uber már közel negyven országban indult el, a magyarországi terjeszkedés is napirenden van
“A rendszer éppen a rugalmassága miatt vonzó alternatíva a használóinak: bármiféle szabályozás, megkötés (akár kijelölt találkozási pontok meghatározása, kizárólagossá tétele) korlátozná ezt a szabadságot, ezért ilyet nem tervezünk.” A BKK képviselőjével Prácserék is találkoztak már. “Szerintünk a telekocsizás már most meghatározó közösségi közlekedési ágazat. Nagy előnye azonban, hogy itt nincs szükség külön nagy szervezetre az út megvalósulásához, a jármű és a sofőr is adott.”
“Korábban a MÁV és a BKK egy-egy vezető képviselőjével is beszéltem már informálisan telekocsi-ügyben. Pozitívan álltak hozzánk, szerintem még nem ismerték fel a telekocsizásban rejlő konkurenciát, pedig több nyugati országban ez a felismerés már megtörtént. Bár a MÁV nyári nagyszabású ‘Utazz inkább vonattal’ kampányában már lehet, hogy szerepet játszott ez is.”
Mennyivel olcsóbb a telekocsi?
Egy Budapest-Debrecen út nagyjából 230 kilométer, ami hétliteres átlagfogyasztással és 420 forintos benzinnel számolva körülbelül hétezer forintra jön ki. Ehhez jön hozzá az autópálya-matrica – kerekítve – háromezer forintos ára, vagyis egy út (csak oda) tízezer forintba kerül. Ha az autóban négy ember ül, a költség fejenként 2500 forint, a menetidő pedig legfeljebb három óra, ha a sofőr rendes, háztól házig fuvarral. A vonatjegy (2. osztály) ezzel szemben 3950 forinttól indul (3,5 óra), de InterCity esetén már 4605 forintot kell fizetni. A Volánbusz-tarifa ugyanerre a viszonylatra 4300 forint, legjobb esetben is négyórás menetidővel.
Abban a nem elképzelhetetlen esetben, hogy az autón már eleve rajta van az éves matrica, és ennek árát arányosítva sem számolja fel a sofőr, máris csak a benzinköltséget kell szétdobni, ami négy főre lebontva 1750 forint. Érdemes szétnézni a telekocsis oldalakon akkor is, ha külföldre vezet egy rövid, de sürgős üzleti vagy magánút, utastárs esetén jelentősen csökkenthető az oda- vagy visszaút, esetleg mindkettő költsége.
Külföldi terjeszkedés előtt
A szolgáltatók nem meglepő módon úgy érzik, hogy bőven van további növekedési potenciál a telekocsizásban. “Saját tapasztalat és a visszajelzések alapján a telekocsizás a legtöbbek számára egy ‘egyszer kipróbálni és megszeretni’ jellegű utazási forma” – vallja Prácser. “Ameddig az országban nem lesz elérhető magas színvonalú, de megfizethető árú közösségi közlekedés (kérdés, hogy a kettő együtt egyáltalán megvalósítható-e), addig lesz létjogosultsága az Oszkárnak. Célunk minél több olyan külföldi országban is elterjeszteni a rendszert, ahol még nem ismerték fel a telekocsizásban rejlő lehetőségeket.”
(forrás: origo.hu)