Meglepte a kutatókat, hogy egyes farkaskölykök is ösztönösen visszahozzák az eldobott labdát, amiként a legtöbb kutya.
Az iScience akadémiai lap friss számában svéd tudósok arról írnak, hogy a kutyák döntő része részére természetes labdadobó és visszahozó játékhoz elengedhetetlen képesség a farkasokban is van.
A tudósok különféle almokból származó 13 farkaskölyköt vizsgáltak egy viselkedéskutatásra kialakított tesztsorozattal – írta a Phys. org tudományos-ismeretterjesztő portál.
A résztvevő állatok közöl három nyolchetes kölyök ösztönös érdeklődést mutatott az eldobott labda iránt és bátorításra visszahozta annak a részére idegen embernek, aki kérte.
A felfedezés meglepte a tudósokat, mivel ezelőtt feltételezték, hogy az ember adta jelek megfejtéséhez létfontosságú kognitív képességek – melyek az apportírozáshoz, vagyis az eldobott tárgy visszahozásához kellenek –, csak a kutya háziasítása után, legalább 15 000 éve fejlődtek ki.
“Amikor megláttam az első farkaskölyköt, amint visszaszalad a labdával, libabőrös lettem, annyira váratlan volt. Egyből megértettem, hogy ha az ember irányította játékhoz létfontosságú viselkedés egy fajtája már a farkasoknál is létezett, akkor ez lehetett a háziasításhoz létfontosságú szelekció egyik szempontja” – mondta Christina Hansen Wheat, a Stockholmi Egyetem tudósa.
Kutatócsoportja azt vizsgálja, hogyan befolyásolja a viselkedést a háziasítás. A tanulmányozásához kutya- és farkaskölyköket neveltek 10 napos kortól kezdve, ezt követően változatos viselkedési teszteket végeztek velük.
Az egyik tesztben egy ember, akik a kölykök nem ismernek, átdob egy teniszlabdát a termen. A kis állatok előtte még nem láttak ilyet. Ezt követően az ember arra ösztönzi őket, hogy hozzák vissza neki a labdát.
Igazság szerint nem várták, hogy a farkaskölykök szót fogadjanak és apportírozzanak. Az első két alom farkaskölyök viszont nem mutatott nagy érdeklődést.
A harmadik alom egy-két kisfarkasa nemcsak hogy elfutott a labdáért, de reagált is azokra a jelekre, amelyeket egy idegen embertől kapott, és visszaszaladt hozzá a labdával.
Hansen Wheat alapján a kutyák és farkasok közti hasonlóságok arról informálnak, honnan származnak azok a viselkedések, amelyeket a kutyáknál tapasztalnak.
“A kutya háziasításának korai szakaszában lehetett szelekciós előny az a viselkedés, amit az apportírozó farkaskölyköktől láttunk” – mondta a felfedező.
A csoport egyező státuszok közt nevelt fel kutya- és farkaskölyköket, hároméves munkájuk adataival folytatják a munkát, hogy még többet tudjanak meg a két faj viselkedésének különbségeiről és hasonlóságairól.
mti