Április 30-án régészeti feltárás kezdődik a tihanyi apátság Királykriptájában. Az egy hónapig tartó munkálatokról, a kutatás fejleményeiről minden hét pénteken kisfilm formájában számolnak be a mesterek a Tihanyi Bencés Apátság YouTube-csatornáján. A feltárt Királykriptát az ásatások befejeztével a nagyközönség is megtekintheti.
A „Tihanyi altemplomként” ismert Királykripta 1953-ban és az 1990-es években végzett részleges régészeti és műemléki kutatásai több releváns kérdést megválaszolatlanul hagytak a 11. századi épületről és az alapítók sírjairól – olvasható a Tihanyi Bencés Apátság Titkárságának sajtóközleményében.
A középkori templom formája, a Királykripta és a középkori templom építészeti viszonya, a kripta boltozatának eredetisége, azonfelül lehetőség szerinti későbbi módosításai egyelőre éppúgy eldöntetlen kérdések, mint az ide temetkező I. András király és Dávid herceg sírhelye és a kriptában ezelőtt feltárt újabb sírok keltezése és értelmezése.
Az sem tisztázott, hogy az 1953-ban a tér centrumában elhelyezett sírkő alá visszatemetett emberi maradványok a kripta temetkezéseinek melyik fázisát reprezentálják: erre a kérdésre szénizotópos datálási technikával próbálnak választ adni a szakemberek.
A tájékoztatás alapján a Tihanyi Királykripta multidiszciplináris kutatása című projekt az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kezdeményezésére és annak pénzügyi segedelemével alakult meg. Ennek keretében a Bölcsészettudományi Kutatóközpont koordinálásával, más intézmények bevonása mellett hitelesítő ásatást és falkutatást végeznek a mesterek, Takács Ágoston ásatásvezető régész és munkatársai vezetésével.
A projekt vezetője Szovák Kornél professzor, a szakmai munkát egy szakértő bizottság támogatja, melynek felkért elemei a régészeti és művészettörténeti kutatás illusztris mesterei. A testület elnöke Balogh Balázs a Bölcsészettudományi Kutatóközpont direktora, tiszteletbeli elnöke Mihályi Jeromos, a bencés apátság elöljárója. A munkában az ELTE BTK, a PPKE BTK, mindemellett a Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeuma kutatói és a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum munkatársai is részt vesznek. A kutatás a Tihanyi Bencés Apátság egész pártfogásával és együttműködésével valósul meg. A régészeti munkákat egy hónapos időtartamra tervezik a mesterek, a végső helyreállítás és annak tervezése előreláthatólag ennél jóval több időt fog igénybe venni.
A régészeti feltárás folyamatáról, a kutatás fejleményeiről minden hét péntekén kisfilm formájában számolnak be, melyet a Tihanyi Bencés Apátság YouTube-csatornája mellett az ELKH és a BTK honlapján követhetnek a kíváncsiskodók.
A feltárt Királykripta az ásatások befejeztével az apátsági múzeum látogatásának részeként lesz szemrevételezhető a nagyközönség részére.
A közleményben felidézik, hogy I. András (1046-1060) a Tihanyi-félsziget kitűnő pontján alapította meg 1055-ben a Szűz Máriáról és Szent Ányos püspökről nevezett bencés apátságot, hogy a templom keleti oldalához kapcsolódó királyi kriptája önmaga és családja temetkezési helyéül szolgáljon.
1060-ban itt helyezték örök nyugalomra az uralkodót, ezt követően később fiát, Dávid herceget. A középkori templomot a 18. század elején lebontották. A korábbi építkezéshez szükséges anyagok felhasználásával 1719 és 1754 közt épült fel a ma érzékelhető, kéttornyú barokk templom. A szentélyt a 11. századból épségben megmaradt királyi kripta fölé építették.
A Tihanyi Bencés Apátságot 1950-ben államosították, amikor Magyarországon feloszlatták a szerzetesrendeket. 1953 szeptemberében végeztek szélsebes régészeti feltárást az akkor „katakombaként”, ezután „altemplomként” ismert Királykriptában. A tihanyi altemplom ma ismert formáját ekkor formálták ki.
Minden évben csaknem 150 ezer vendég keresi fel az ősi szentélyt és az apátsági múzeumot. A 12 fős szerzetesközösség a húsvéti ünnepekben a Királykriptában végzi a szerzetesi imaórákat, november 29-én – Szent András apostol ünnepén – mindazonáltal szentmisét végez a királyi család lelki üdvéért.
Az I. András király által kiadott Tihanyi alapítólevél magyar nyelvünk első írott emléke. Az oklevelet a Pannonhalmi Főapátság Levéltárában őrzik. Lécs Ágoston tihanyi apát (1740-1760) – a kéttornyú barokk templom építtetője – örömmel hangoztatta, hogy az apátsági templom „supra firmam petram”, azaz „szilárd kősziklára” épült. Ez a kőszikla-alap fog feltárulni az ásatás esetén – írják a közleményben.
mti