Egy japán fejlesztésű pontozórobot, vagyis mesterséges intelligencia támogatja a zsűri tevékenységét a Stuttgartban zajló olimpiai kvalifikációs torna-világbajnokságon.
“Új fejezet kezdődött a tornasportban” – idézi az internacionális szövetség elnöke, Vatanabe Morinari szavait a The New York Times.
A japán Fujitsu társaság által tervezett modern műszaki megoldás érdemben azt jelenti, hogy harminc – alig észrevehető – szürke dobozt helyeztek el a versenyterületen, amelyek háromdimenziós lézerérzékelőkkel nyomon követik a tornászok mozgását. Az adataik egy központi rendszerbe kerülnek, ott a mesterséges intelligencia elemzi a test helyzetét, sebességét és a szögállásokat, ezzel segítve a pontozók dolgát.
Egyelőre nincs szó arról, hogy a robotpontozó átveszi az emberek szerepét, mert a végső szót a zsűritagok mondják ki. A mesterséges intelligencia két esetben állt a bírók rendelkezésére Stuttgartban. Egyrészt a nehézségi értéket jelző pontszámok megerősítésére, amikor a tornászok megkérdőjelezték a döntésüket, másrészt amikor kimagasló eltérés volt a zsűritagok pontjai közt. Mindemellett egyelőre csak a lólengés, a gyűrű és az ugrás versenyeinél használják.
Vatanabe elismerte, hogy az emberi tévedések jókora mértékben befolyásolhatják a pontozást, a legkorszerűbb tudományos feljesztés eredménye támogatásával ugyanakkor tettek egy lépést az igazságosság felé.
Az amerikai napilap úgy fogalmaz, a következő mérföldkövet az jelentené, ha a robotpontozót az olimpián is használnák, mivelhogy a sportág időnként tényleg az ellentmondásos ítéletek és a gyakran felvetődő sportpolitikai eredetű befolyásolások okán kerül reflektorfénybe.
Az internacionális szövetség ezen a héten nem hozott nyilvánosságra konkrétumokat a rendszerrel kapcsolatban, ám Steve Butcher sportigazgatója elárulta, hogy a modern műszaki megoldás segítsége már eredményezett “egy-két változást” a világbajnokságon, mert a bírók a gyakorlatok tekintélyes hányadánál használták a rendszert ellenőrzési és képzési célból.
A világbajnokság előtt több száz tornász volt ott egy olyan analízisen, amely esetén rögzítették a testük és a mozgásuk adatait, hogy az elemzés a verseny alatt a lehető legpontosabban folyhasson.
A négyszeres olimpiai bajnok amerikai Simone Biles edzője, Laurent Landi alapján túlságosan korai lenne a robotpontozó bevezetése, mert a rendszer még nem eléggé kiforrott. Közölte még ellenben, hogy a számítógépes segítség pozitív lépést jelentene a sportág részére, mert ebben a pillanatban túl nagy a szubjektivitás lehetősége a pontozásban.
“Nem kellene robotoknak átadni a feladatot, ez kissé furcsa lenne. Azt hiszem, a bíróknak állandóan embereknek kell lenniük” – szögezte le Yul Moldauer, az amerikai férficsapat tagja.
Isi Takehiko, a Fujitsu projektmenedzsere alapján a modern műszaki megoldás még nem eléggé kifinomult ahhoz, hogy maradéktalanul átvegye az emberek szerepét, de lehet, hogy egy nap erre is sor kerül.
“A számítógép nem érti a művészetet, nem tudja értelmezni az érzéseket, amelyek a mozgásban rejlenek. Minden szögállást jobban látja, mint a bírók, de a művészi részét képtelen értelmezni” – mondta Enrico Casella, az olaszok edzője.
Tom Forster, az amerikai női válogatott csapatkoordinátora úgy vélekedett, ha egyszer kiderül számukra, mit látnak a robotok, a korszerű irányt szabhat az edzésmunkának is, mivel az emberi szem nem képes mindent érzékelni.
A Fujitsu és az internacionális szövetség tervei alapján a lézeres érzékelők a nézői élményt is fokozhatják az elkövetkezendő időszakokban, ezen a héten már kísérleteztek is azzal, hogyan lehet beépíteni az adatokat a televíziós adásokba.
mti