Az erdélyi Küküllőváron hálaadó istentisztelet keretében felszentelték a magyar állam hozzájárulásával felújított, Árpád-kori falrészeket is őrző középkori református templomot.
Az ünnepségen Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára is beszédet mondott.
Az államtitkár az esemény végén a magyar közmédiának nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a templomfelújítás üzenet Európa és a Föld felé arról, hogy az itteni szórványmagyar közösség meg igyekezik maradni kereszténynek és magyarnak.
Ezt azért tartja rendkívülinek, mert – mint megjegyezte – „Európa nyugati felében hiába van anyagi gazdagság, hiába bővelkednek sok mindenben, a lelkieknek mind gyakrabban a hiánya, lelki szegénység jelenik meg, aminek következtében templomok, egyházak szűnnek meg. (.) Helyettük ugyanakkor a muszlim vallás tör be és az kapja meg a terepet. Itt egy kis közösség megmutatta, hogy kívánatos küzdeni, ajánlatos templomot felújítani” – hangoztatta.
Az istentiszteleten igét hirdető Kató Béla, Erdély református püspöke a közmédiának hangoztatta: amikor olyan templomot újíthatnak fel, amely a magyarság Kárpát-medencei legkorábbi időszakáig vezet vissza, az megerősíti a közösséget abban a tudatában, hogy olyan örökséggel ellátott, amit ajánlatos őrizni és táplálni.
L Simon László korábbi kulturális államtitkár közölte: a magyar kormány azért támogat számtalan műemlék-felújítást a Kárpát-medencében, mert ezek valós, tárgyiasult bizonyítékai a magyarság történelmi jelenlétének. „Minden elhagyott, elvesztett szállásterületen is fel kell újítani, meg kell őrizni az épített örökséget az utolsó emléktábláig, az utolsó sírkőig” – nyilatkozott a politikus, aki szerencsésnek tartja, hogy Küküllőváron, ha szórványban is, de életképes magyar közösség él.
Diószegi László, a felújítást irányító Teleki László Alapítvány igazgatója közölte, hogy a Nemzeti Kulturális Alap meghívásos pályázatán nyerték el azt a tíz-, ezután harmincmillió forintos hozzájárulást, amelyből első ütemben a műemléképület kutatása, felmérése történt meg, elkészültek a felújítás tervei, és beszerezték a kivitelezéshez létfontosságú engedélyeket is. A második ütemben elkészültek az átfogó műemlék-restaurátori munkák: a tetőzet felújítása, a tartószerkezet megerősítése, a nyílászárók részleges cseréje, a homlokzatok és a templombelső restaurálása a középkori részletek bemutatásával, padlócsere és a jelentősebb kőelemek restaurálása. A Rómer Flóris Terv keretében sikerült újabb kétmillió forintot fordítani olyan munkálatokra, amelyek szükségességére a felújítás alatt derült fény – idézte fel Diószegi László.
Küküllővár református temploma az okleveleken első alkalommal 1177-ben említett ispánsági vártól csaknem egy kilométerre délre, a mai helység egy dombján áll. Az Árpád-kori falakat is őrző templomot első alkalommal az 1332 évi pápai tizedjegyzékben említik. A jellegzetes alaprajzú templom egy széles nyugati toronyrészébe egy román kori templom nagymértékű maradványa ékelődik, amit egy nagyméretű gótikus templom struktúrájába illesztettek bele.
A templom nevezetességének egy olyan – mindeddig tatárfejnek hitt – falfestmény számított, amely a templomhajó padlásterében maradt meg. Az aktuális felújítást megelőző kutatások ellenben azt erősítették meg, hogy a festmény egy Szent Kristóf-ábrázolás lehet, mely eredendően az Árpád-korban épült keleti torony keleti homlokzatát díszítette, és a templom 15. századi átépítése alatt került a padlástérre.