Fémionok és fémvegyületek szerteágazó kémiai sajátságait és biológiai szerepét, gyógyászati alkalmazásának lehetőségeit vizsgálták a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) egy csaknem ötéves kutatási programban, amely uniós támogatással valósult meg – tájékoztatta a egyetemi intézmény a sajtó képviselőit.
Az információ alapján a kutatások eredményeként jó néhány új típusú, potenciálisan gyógyhatású vegyületet fejlesztettek ki, gyakran zöld – az ezelőtt alkalmazottaknál kisebb környezeti terhelést jelentő – szintézismódszerek alkalmazásával. E vegyületek nagy része különféle kedvező tulajdonságot is magukba hordozó molekularészből felépülő hibridmolekula. Ezáltal sikeresen állítottak elő potenciálisan rákellenes vagy antibakteriális hatást mutató hibrideket, tanulmányozták azok hatását.
Vizsgálták egy fehérjealapú szabályozható működésű mesterséges nukleáz kifejlesztésének lehetőségeit is. Javaslatot dolgoztak ki a fémionháztartás zavarával járó betegségek kismolekulás kezelésére, ugyanakkor a biológiai és környezeti mintákban található fémionok alacsony koncentrációban történő detektálására alkalmas eljárásokra, fémion- vagy molekulaszenzorként funkcionáló arany nanorészecskékre.
Ezenkívül kifejlesztettek olyan arany-ezüst nanorészecskéket is, melyek nagyfokúan csökkenteni képesek a tumorok áttétképzését, ezenkívül csökkentik a rákos sejtek életképességét ionizáló sugárzás mellett. Sikeresen állítottak elő új kolloidális nemesfém- és liposzómális-alapú gyógyszerhordozó nanorészecskéket, amelyek gyógyszermolekulák, például mesterséges nukleázok hatékony célba juttatását segíthetik.
A programban az SZTE három karának nyolc kutatócsoportja, csaknem ötven mestere volt ott. A program kardinális célja volt a akadémiai utánpótlás nevelése is, 16 doktorandusz védte meg PhD-dolgozatát, két szakember ugyanakkor MTA doktori disszertációját. A projekt megvalósítását 879 millió forint uniós hozzájárulás tette lehetővé.
mti