Rekordszámú jelentkezővel indul el a Megoldások a holnapért kihívás új évada. Az EdisonKids és a Samsung együttes megmérettetésére az egész országból regisztráltak a diákcsapatok, hogy az általuk problémásnak ítélt területeken megoldást találjanak. A legjobbak közé bejutott csapatok workshopok, képzések és mentorálás támogatásával fejleszthetik a problémamegoldó képességeiket, a kreativitásukat és a digitális készségeiket, amelyekre a szüleik több mint 70 százaléka alapján szükségük lesz a boldoguláshoz.
A Samsung internacionális sikereket is elért, Solve for Tomorrow programjára épülő Megoldások a holnapért kihívásra idén több mint 330 hazai fiatal és tanár jelentkezett, az állam 61 iskolájából. Az első megmérettetés esetén a zsűri által kiválasztott 50 diákcsapat, kísérő tanáraikkal, ezután mindazonáltal a középdöntő után a legjobb 8 csapat egészen júniusig keresheti a megoldást arra a kérdésre vagy problémára, amelyen akarnának változtatni. A három meghirdetett kategória közül a fenntarthatóság foglalkoztatja leginkább a magyar fiatalokat, ugyanis a legjobb 50-ből 27 csapat jelentkezett erre a témára, amíg a digitális oktatásra 5, a közösségre mindazonáltal 18. Az első körön túljutott 50 csapat 180 diákjával és tanáraikkal március 19-én el is kezdődött az együttes munka, az első jövőtervezői órával, ahol a csapatok megismerkedhettek a képzési programmal, amely rájuk vár, és már bepillantást nyerhettek a jövőtervezés és a designgondolkodás alapjaiba.
A tudatosság és a megszakítás nélküli ismeretszerzés, önfejlesztés elengedhetetlen ahhoz, hogy versenyképesek lehessünk az életünk heterogén területein, és ezáltal a következő generáció részére is meglehetősen jelentős, hogy ezt minél hamarabb megértsék és alkalmazzák. Az Edisonplatform kutatása alapján most úgy tűnik, háromból két iskolásnak később olyan munkája lesz, amely ma még viszont nem van, minden negyedik felnőtt mindazonáltal már most is úgy gondolja, hogy a képességeik, készségeik nem illeszkednek az aktuális munkájukhoz A különféle munkakörök harmadához már 2020-ban is komplex problémamegoldó képességekre volt szükség, ezek elsajátításához mindazonáltal egyedülálló lehetőséget adnak az olyan programok, akárcsak a Megoldások a holnapért kihívás.
„Az egyre kiszámíthatatlanabb környezetben a fiatalok roppantul vágynak az őszinteségre, a mély kapcsolatokra, ráadásul egy olyan közösségre, ahol önmaguk lehetnek és megalkothatják az elképzeléseiket – hangoztatta Frankó-Csuba Dea, jövőkutató, a program képzéseinek vezetője. – A Megoldások a holnapért kihívás képzéseivel olyan eszköztárat biztosítunk, amit a résztvevők később, az élet mintegy bármely területén használhatnak, és olyan képességeket erősítünk, amelyek a digitális tanuláshoz és -munkavégzéshez is hasznosak lesznek ezután.
A program célja a versenyzésen túl a tanulók készségfejlesztése, így idén még nagyobb hangsúlyt kapnak a képzések. Az előző kihívás utáni visszajelzések alapján a tanulók és a oktatók is szeretik ezeket az alkalmakat, a szervezők ugyanakkor még több hasznavehető tudással vérteznék fel a résztvevőket. A csapatok a folyamat esetén három, ezt követően, ha továbbjutnak, még két jövőtervező órán vesznek részt, ahol a mesterek végigvezetik őket azon a folyamaton, mikor is egy felismert problémából valós, alkalmazható megoldás lesz.
Az egyes alkalmakon a zsűri szakértői, például Dr. Meskó Bertalan jövőkutató, Greskovits György, a digitális nevelés szakértője és Forgács-Fábián Sára, az Amigos a gyerekekért alapítvány megálmodója, mesélnek olyan, már létező technológiákról, megoldásokról, amelyek inspirálhatják a csapatokat és akár kiegészíthetik a gyerekek ötleteit. A képzések vezetője, Frankó-Csuba Dea alapján továbbiakban a fiatalokkal közösen tíz évet előre nézve, a jövőbe helyezkedve megpróbálnak egy időtálló megoldást találni és azt „visszahozni a jelenbe”. Ez az elképzelés inspirálja a későbbi együttes munkát.
A második jövőtervezői óra az ötletelésé. A szakértők a design thinking módszertan eszközeivel támogatják a résztvevőket és időt adnak nekik, hogy ténylegesen megérthessék a problémát és megismerhessék minden érintett álláspontját. „Próbáljuk megtanítani a fiataloknak, hogy minden csak feltételezés, amíg azt nem igazolta valaki” – mondta Frankó-Csuba Dea. A szakértő alapján hiába igencsak jó egy elképzelés, amennyiben nem egyezik a lehetséges fogyasztók vagy érintettek igényeivel, nehézség nélkül megragadhat az javaslat szintjén. Az elgondolások továbbgondolását és -fejlesztését egy videóban mutatják be a csapatok, ez alapján választja ki a zsűri a továbbjutókat, akik a következő fordulóban kidolgozhatják a megoldásukat.
Az javaslatok kidolgozása esetén lényeges, hogy minden résztvevő megértse, hogy egy befektető milyen elvek mentén mérlegel. Ebben Balogh Petya, ismert startupper, befektető lesz a csapatok segítségére, mindent összevetve a tanulók vállalkozásbeli szemlélettel fejleszthetik a megoldásaikat, amelyek később egyszerűbben megállhatják a helyüket a szabad piacon. Azonfelül meghatározó funkció jut a Samsungtól érkező és a szakmai mentoroknak is, akik a 8 döntőbe kerülő csapattal dolgoznak egyesült erővel a program második felében és támogatják őket, hogy megtalálják praktikus megoldást. A folyamat végén, a júniusi döntőn a legjobb nyolc csapat elénk tárja a problémafelvetést és a aprólékosan kidolgozott konkrét, létrehozható megoldástervet. Ahhoz, hogy a tanulók felkészülten érkezzenek a döntőre, Szerémi Péter prezentációs tréningjén is részt vehetnek, valamint az őket támogató mentorok biztosítják, hogy az elképzelés szakmailag is megalapozott legyen és meggyőzően mutasson a zsűri előtt.
„Az újítás csaknem az összes esetben emberközpontú, az együttműködésekre épül, így is szeretnénk lehetőséget adni a fiataloknak, hogy kialakíthassák azokat a kapcsolatokat, amelyekre később építhetnek – nyilatkozta Samu Zsófia, a Samsung Magyarország kommunikációs vezetője. – Internacionális vállalatként a Samsung felelős a bolygó jövőjének fenntartható alakulásáért, ennek köszönhetően támogatjuk azt a generációt, amely megoldhatja az egész világot foglalkoztató kérdéseket.”