Magyar alapítvány támogatja az észak-macedón hulladékgazdálkodás kialakítását

Magyar alapítvány támogatja az észak-macedón hulladékgazdálkodás kialakítását

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány nyerte el az észak-macedón hulladékgazdálkodás kialakítására kiírt, egymillió euró értékű uniós finanszírozású pályázatot – közölte a projektvezetői feladatot elnyerő szervezet.

A sajtó képviselőihez eljuttatott információ alapján az alapítvány a macedón kormány képviselőinek przentálja a legjobb európai gyakorlatokat, ezenfelül részt vesznek az állam részére „legtesthezállóbb” rendszer kialakításában.

A hulladékgazdálkodási program a balkáni állam uniós csatlakozási felkészülésének keretében valósul meg – jelezték.

Felhívták a figyelmet arra, hogy az alapítvány magyar projektvezetőként első alkalommal valósíthat meg úgynevezett Twinning projektet, ikerintézményi programot, amit az Európai Bizottság azzal a céllal teremtett meg, hogy a tagjelölt országok felkészülését segítse.

Sitányi László, az alapítvány klímavédelmi igazgatója közölte, hogy a projekt várhatóan két évig tart ezt követően, a munkát magyarok irányítják, de jó néhány európai országából vonnak be szakértőket.

A feladat részét képezi az informatikai háttér, a pénz- és anyagmozgás részleteinek, a közbeszerzések kiírásának az előkészítése, voltaképpen nemcsak „egy vastag tanulmánykötetet” adnak át, hanem működőképes rendszert hoznak létre – jegyezte meg.

Külön figyelnek arra, hogy olyan megoldásokat találjanak, amelyek hosszú távon is fenntarthatók. Egy olyan rendszer, amely a szállításban részt vevő járműveken át képes lemérni a hulladék mennyiségét és a fogyasztót a volumen függvényében terheli, sok előnnyel jár, példaként a szemét visszafogására ösztönöz, ugyanakkor nem biztos, hogy megfizethető – fejtette ki.

Uniós szinten a legoptimálisabban funkcionáló hulladékgazdálkodási rendszerek Németországban és Svájcban vannak, de léteznek jó példák Spanyolországban, Észak-Olaszországban és a balti országokban is. A jól funkcionáló szisztémáknál kulcskérdés, hogy legyen elegendő forrás a rendszer működtetésére, ugyanakkor a kommunikáció is releváns része a feladatnak, a hulladékgazdálkodás a polgárok aktív részvétele nélkül nem funkcionál – fejtette ki.

mti