Megállapították, milyen hosszú egy nap a Vénuszon

Megállapították, milyen hosszú egy nap a Vénuszon

Bár a Föld legközelebbi szomszédja, nagyszámú rejtély veszi körbe a Vénuszt. Éveken keresztül tartó kutatások eredményeként a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i intézményének (UCLA) tudósai megállapították a Vénusz egy napjának korrekt hosszát, tengelyének dőlésszögét és magjának méretét.

Eredményeikről a Nature Astronomy című akadémiai folyóiratban számoltak be.

A modern radaros mérések alapján megállapítható, hogy egy átlagos nap a Vénuszon 243,0226 földi napig tart, ennek értelmében egy földi év kétharmadáig. A Vénusz forgási sebessége ugyanakkor állandóan változik – olvasható a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A változásokért valószínűleg a Vénusz sűrű légköre tehető felelőssé. Amint a bolygó körül mozog, kölcsönhatásba lép a szilárd talajjal, felgyorsítja, ezt követően csökkenti forgását. Ez a Földdel is megtörténik, pedig itt ez csak egy milliszekundumos változásokat okoz egyik napról a másikra. A tapasztalat sokkal drámaibb a Vénuszon, mivel annak légköre nagyjából 93-szor nagyobb tömegű, mint a Földé.

Megállapították azt is, hogy a Vénusz korrekten 2,6392 fokkal dől egyik oldalára.

A mérések alapján kiszámíthatóvá vált, hogy a bolygó magja csaknem 3500 kilométeres, így a Földéhez hasonlatos. Azt egyelőre nem tudták megállapítani, szilárd vagy folyékony a mag.

„A Vénusz a testvérbolygónk, habár ismeretlenek voltak számunkra ezek az alapvető tulajdonságai” – mondta Jean-Luc Margot, a UCLA tudósa, a kutatás vezetője.

A Vénuszban és a Földben sok az együttes: mindkettő sziklás bolygó, hasonló méretű, tömegű és sűrűségű. Csakhogy teljesen eltérő módon formálódtak.

Az olyan alapvető ismeretek, mint hogy hány órás egy vénuszi nap, lényeges információkkal szolgálnak a két bolygó fejlődésének megértéséhez. A Vénusz forgása és orientációja alapján megállapítható, hogyan oszlik el a tömege. A belső szerkezetéről szóló ismeretek betekintést engednek fejlődésébe, vulkanikus történelmébe és felszíne változásaiba.

A precíz adatok ismeretének hiánya ugyanakkor a bolygón a jövőbeli leszállási kísérletek alatt akár 30 kilométeres hibákat is nyújthat.

mti