Női vezetői is lehettek egy bronzkori kultúrának az Ibériai-félszigeten, erre utalnak egy új spanyol tanulmány eredményei.
A dél-spanyolországi La Almoloya adott otthont az argar kultúrának, amely az első bronzot használó közösségek közt volt. Az ott feltárt temetkezési hely a régészek alapján egyike a legpompásabb bronzkori síroknak, amelyeket ebből a korszakból Európában találtak. A feltárás alatt előkerült maradványok vizsgálata vezetett olyan következtetésekhez, amelyek alapján nők is lehettek az Ibériai félszigeten Kr. e. 1550-ig virágzó, erősen tagolt társadalom vezetői közt.
2013 óta több mint tucatnyi tudós dolgozik a La Almoloya régészeti helyszínen. Korábbi tanulmányokból kiderült, hogy az argar kultúra társadalma komplex településeken élt, temetkezési helyeinek és falvainak elrendezése erősen hierarchikus társadalomról árulkodott. A kultúra Kr. e. 2200 körül bukkant fel, nagyjából 2500 négyzetkilométert foglalt magában az Ibériai-félsziget délkeleti részén, és 650 év elteltével ért véget. A kultúrában élők az egyik első államszerű társadalmat alkották, erős elitjük a sziklákon épített, megerősített településeken lakott. Készleteik és raktáraik voltak, ráadásul igazgatásra szánt középületeik.
Az Antiquity folyóiratban megjelent új tanulmány egyik legnélkülözhetetlenebb felfedezése egy olyan sír, ahol egy nőt és egy férfit temettek egy tekintélyes kerámia edényben, akik a Kr. e. 17. század centrumában, feltehetőleg egyidőben hunytak el.
A két ember maradványai mellé 29 értékes tárgyat temettek, ezek csaknem összese a nőhőz kötődött, aki 25-30 éves korában halt meg. „Úgy tűnik, minden, amihez ért ezüstből volt” – hangoztatta Christina Rihuete, a barcelonai Autonomous Egyetem tudósa.
A finoman megmunkált eszközök közt voltak karperecek, gyűrűk és egy ritka koronaféle, egy diadém is. A sírban csaknem 230 grammnyi ezüstöt találtak, ami abban a korszakban 938 napi bérrel egyenértékű volt.
A társadalomban a nők vezető szerepéről tanúskodnak más leletek is: hasonló diadémokat találtak más női maradványokat őrző sírokban, és a nők sírhelyeire később elit harcosokat is temettek, ami ugyancsak azt igazolja, hogy a sírhelyeknek megkülönböztetett státuszuk volt.
Különösen izgalmas, hogy a legutóbbi leletek egy bronzkori királyi kastély feltárásakor kerültek elő, s mivel az objektum politikai célokat szolgálhatott, ez arra is utalhat, hogy a nők hatalma a politikából fakadt – fejtette ki Rihuete.
A férfiak lehetettek a társadalomban a harcosok, ezt igazolja, hogy nagyszámú férfi sírban kardokat találtak.
A szakemberek alapján a tehetős elitet valamiféle adórendszer támogatta. Nyugat-Európában abban az időben nem volt erre példa, és az Ibériai-félsziget többi részén található emberek is 50-100 fős önfenntartó közösségekben éltek.
Az argar kultúra helységei a 16. századra néptelenedtek el, feltehetően belső lázadások okozták a hanyatlásukat. „A nő halála után az egész helység leégett. Amíg a görögök és a föníciaiak meg nem érkeztek a félszigetre, nem láthatunk semmi ehhez hasonlót sem építészetben, sem politikai dimenziókban” – idézte a The Guardian brit napilap Roberto Rischt, a barcelonai egyetem egy másik kutatóját.
mti