Nyilvánosságra hozta első felfedezéseit minden gerinces genomját feltáró projekt

Nyilvánosságra hozta első felfedezéseit minden gerinces genomját feltáró projekt

Nyilvánosságra hozta első felfedezéseit minden gerinces állatfaj genomját feltáró projekt, a biológia pillanatnyilag zajló legambiciózusabb vállalkozása.

A genomot, vagyis a szervezet egész DNS-ben kódolt örökítő információját korszerűsített technikával térképezi fel egy internacionális kutatócsoport nagyjából 70 ezer gerinces állatfaj tekintetében a következő tíz évben – írta az eurekalert.com a Nature című akadémiai folyóiratban megjelent tanulmányt elevenítve.

A VGP (Vertebrate Genome Project) titulussal rendelkező projekt első eredményei 25 faj majdnem egész, első osztályú genomja – írta Erich Jarvis, a Howard Hughes Orvosi Intézet (HHMI) szakembere.

A fajok közt megjelenik a nagy patkósdenevér, a kanadai hiúz, a kacsacsőrű emlős és a kakapó vagy bagolypapagály.

A tanulmány ismertette a genomszekvenálás korszerűsített módszerét is, amellyel pontosabb, teljesebb képet nyerhetnek a tudósok a ma élő gerincesfajok genomjáról.

„Csodás képet kapunk arról, hogyan töltötte fel a természet minden ökoszisztémát az állatoknak ezzel a hihetetlenül változatos csoportjával” – mondta David Haussler, a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem genetikus-számítástechnikusa, a tanulmány egyik szerzője.

Az első 25 genommal ezt az ígéretet kezdte teljesíteni az internacionális kutatócsoport. Felfedeztek például eddig idegen kromoszómákat a zebrapinty genomjában, mindemellett meglepő genetikai különbségekre bukkantak a selyemmajom agya és az emberi agy közt. A kutatás reményt jelenthet a veszélyeztetett kakapó és a kaliforniai disznódelfin kihalása elleni harcban.

A projekt a 2000-es évek végén indult, mikor is Haussler, Stephen O’Brien genetikus és Oliver Ryder, a San Diegó-i állatkert zoológusa kitalálták, hogy egy-egy faj – az ember és egy-két modellszervezet, mint az ecetmuslicák – genomjának leírása helyett készítsék el állatok tízezreinek genomját.

Annak idején viszont a módszer drága volt és pontatlan. A modern modern műszaki megoldások bevezetésével vált lehetővé több ezer állat genomjának szekvenálása.

2014-ben 48 madárfaj genomját lelték meg, találtak új géneket, amelyek a vokális tanulással kapcsolatosak. Ezt követően fejlesztették a projektet világméretűvé, új céljuk minden gerinces faj genomjának szekvenálása lett.

A kutatócsoport következő célja 260 genom egész leírása, melyek a gerincesek minden rendjét képviselik, ezt követően – praktikus források birtokában – újabb ezreket, hogy minden gerinces család egy-egy képviselőjét feltérképezzék.

mti