Befejeződött a gyulai Almásy-kastély Stefánia-szárnyának felújítása, ebben a pillanatban az épületrész berendezése zajlik; amint a járványhelyzet engedi, biztos, hogy meg nyílik az érdeklődők előtt – közölte a kastélyt is működtető Erkel Ferenc Kulturális Centrum és Múzeum Nonprofit Kft.
A Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont alkotmánya egymáshoz L alakban csatlakozó két szárnyból áll, a főépületből, ezenfelül a kiskastélyszárnyból. A kétmilliárd forintból felújított főszárnyat 2016 márciusában adományozták, abban Hétköznapok és ünnepek egy alföldi kastélyban címmel nyílt végleges tárlat, amit immáron nagyjából 360 ezren láttak.
A kiskastélyszárny – amit időközben Stefánia-szárnyak neveztek el gróf Wenckheim Józsefné Jankovich Stefánia (1814-1878) emléke előtt tisztelegve – belső felújítását 2019 októberében kezdték meg. Az önkormányzat európai uniós forrásból nettó 705 millió forintot nyert el a kivitelezésre, amit a megnövekedett építőipari költségek okán újabb 250 milliós saját forrással egészített ki.
A beruházás három fő eleme a bálterem és kulturális rendezvénytér, a Gyulai Csemegetár, emellett az Ételtörténeti Bemutatótér és Foglalkoztatóközpont.
„A kastély főépületében a történelmi térsor nem adott lehetőséget rendezvényterem kialakítására, holott a tárlat megnyitása óta nagyszámú alkalommal érkeztek megkeresések bálok, konferenciák, hangversenyek, esküvők megrendezésére” – idézi a közlemény Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP) polgármestert.
Az Alföldön rendhagyó értéket képvisel a most kialakított bálterem, amely 19. századi jó megjelenésű környezetben, 21. századi hang- és fénytechnikával várja a vendégeket, esküvőknek, báloknak, hangversenyeknek, konferenciáknak biztosítva különleges környezetet. A beruházás részekeként olyan látványkonyha is készült, ahol főzhetnek is a résztvevők szakács iránymutatása mellett. Megismerhetik a 19. századi konyhatechnológiát, ugyanakkor a legkorszerűbb konyhai eszközöket is használhatják, ezáltal előállíthatnak el hagyományos ételeket – tette hozzá a városvezető.
Fekete-Dombi Ildikó ügyvezető igazgató elmondása alapján a Stefánia-szárny szolgáltatásaival új jelentést nyer a látogatóközpont titulus. Kiemelte: a Csemegetár Gyula és környéke ízvilágát tükröző tájjellegű ételeket, gasztronómiai különlegességeket mutat ezután be. Az ételtörténeti bemutatótér főzőtanfolyamok, tematikus vacsorák hozzájárulásával tárja fel, milyen ételkülönlegességeket fogyasztottak a nemesek a 17-19. században.
Bár a szárnyat a pandémia okán nem tudták hivatalosan megnyitni, már érkeznek a megkeresések, a foglalások.
Az önkormányzat a következő napokban országos kampányban ismerteti részleteiben is a látogatóközpontot a leendő érdeklődőnek. Televíziós szpotok mellett országszerte összesen 34 helyszínén találkozni ezt követően a Stefánia-szárny hirdetésével; ugyanakkor hat óriásplakát jelenik meg Romániában is, Arad és Nagyvárad környékén.
Az Almásy-kastély kiskastély-szárnya 1807-re jött létre Czigler Antal tervei alapján, eredendően uradalmi tisztiszárnyként üzemelt. A nemesi család a tekintélyes gazdasági világválság folyamán elszegényedett, ekkor ide költöztek keresztül a fő épületből, a cselédséget ugyanakkor egy új épületben szállásolták el, amely jelen pillanatban szállodaként üzemel a vár szomszédságában.
Jankovich Stefánia a helyi kórház építéséhez gyűjtést szervezve hangversenyt szervezett a kastélyban 1839-ben, amelyen Erkel Ferenc is fellépett. 1849-ben gondoskodott a Gyulára érkező honvédtisztekről. Források igazolják, hogy Damjanich János felesége, Csernovics Emília is a család vendégszeretetét élvezte. 1857-ben vendégül látta Ferenc József császárt és Erzsébet császárnét. 1870-ben ő formálta meg a rendszeresen jótékonykodó Gyulai Nőegyletet, aminek első elnöke volt.
mti