Mesterséges intelligencia nyújt támogatást megmenteni az őskori barlangrajzokról is ismert veszélyeztetett ázsiai vadlovakat a Hortobágyon. A Hortobágy Nemzeti Park területén élő Przewalski-lovak életmódját, viselkedését drónok segédkezésével figyelik meg a debreceni egyetem hallgatói és kutatói, amelyek nagyfelbontású felvételeit a Microsoft Azure révén kínált számítási kapacitásokkal és mesterséges intelligenciával dolgozzák fel, mindent összevetve különítve el a lovakat a rezervátum területén élő más állatoktól. Hónapok tevékenységét végzi el percek alatt a mesterséges intelligencia távolról, a vadlovak megzavarása nélkül.
Magyarországon jónéhány veszélyeztetett állatfaj él, közülük valószínűleg a legismertebb a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület címerállata, a túzok. Ugyan kevesebben tudnak róla, de nálunk él, félvad helyzetek közt, a Föld legnagyobb vadló-állománya is: a Hortobágyi Nemzeti Park látogatóktól elzárt pentezugi bioszféra-rezervátumterülete házigazdája nagyjából 300 védett Przewalski-lónak, amelyekből mindössze 2000 példány él a Földön mindenfelé. Ezek az őskori barlangrajzokon is gyakran ábrázolt vadlovak évszázadokkal ezelőtt főképpen Ázsiában, a mai Kína, Kazahsztán és Mongólia sztyeppéin fordultak elő nagy számban, de találtak Przewalski lovaktól származó csontokat még Franciaország egyes területein is. A nomád törzsek ellenben könyörtelenül irtották ezt a fajt, ezáltal az utolsó vadon élő példányukat 1968-ban látták Ázsiában.
Ma, eredeti élőhelyére, Mongóliába éppen Magyarországról telepítik vissza szakaszosan a vadlovakat. Ez mindazonáltal a különösen sikeres, sokévi hazai tenyésztési programnak köszönhető. 1997-2001 közt mindössze 22 alapító egyed érkezett Hortobágyra, ma ugyanakkor már megközelítőleg 30 kisebb-nagyobb háremcsoportot tartanak számon, amelyek lassan kinövik a 3000 hektáros rezervátumot. A sikerben napjainkban már komoly szerepet játszik a mesterséges intelligencia alapú felhőtechnológia is, amit a Microsoft bocsátott a természetvédők és a tudósok rendelkezésére.
A Hortobágyi Nemzeti Park, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kara és Evolúciós Állattani Tanszéke, amellett a Microsoft három éve, 2018-ban fogott össze a vadlovak megmentéséért. A Debreceni Felsőfokú intézményben alakult meg mivelhogy a hazai Mesterséges Intelligencia Tudásközpontok egyike, ahol a legkorszerűbb technológiai tudás és praktikus szoftveres háttér összpontosul annak érdekében, hogy a tanulók és szakmai mentoraik kiváló kutatásokat valósíthassanak meg. A Mesterséges Intelligencia Tudásközpontok hozzájárulnak ahhoz is, hogy a digitalizáció szervesen beépüljön a hazai felsőoktatásba, még versenyképesebb tudást adva a jövő generációnak csaknem az összes szektorban.
A vadlovak viselkedésökológiai kutatásához a nemzeti park területén drónokat vetettek be a szakemberek, amelyek lehetővé tették nagy területek áttekintését az állatok háborgatása nélkül. A ménesekről mindent összevetve készült nagy felbontású, jól nagyítható és lassítható drónvideókat a Microsoft révén kínált mesterséges intelligencia alkalmazásával dolgozzák fel, amely képes elkülöníteni a lovakat a tájékon ugyancsak megtalálható szarvasmarháktól és őstulkoktól. Napjainkban már azon dolgoznak a szoftverfejlesztők, hogy az egymáshoz fölöttébb hasonlító lovakat is képesek legyenek a modern műszaki megoldás támogatásával, saját színezetük és heterogén jellemvonásaik alapján egyed szinten azonosítani. Ez a munka hónapokat venne igénybe, ha maguk a hallgatók végeznék el, míg a lovak viselkedését és ezzel a kutatást magát akaratlanul is befolyásolnák. A mesterséges intelligenciával azonban távolról, percek alatt vagy akár valós időben, a mozgó felvételen is megfigyelhető módon különíthetik el a lovakat a marháktól és figyelhetik meg, elemezhetik a viselkedésüket természetes állapotok közt. Az hatalmas mennyiségű adat feldolgozásához a Microsoft Azure biztosítja a számítási teljesítményt, ezáltal akár több számítógépen egyidejűleg is futtathatók a óriási, 4K-s videók és az analízis eredményei.
Az ilyen formában megszerzett jártasságok, kutatási eredmények birtokában a debreceni mesterek tanácsokat tudnak adni mindazoknak a kollégáiknak is, akik más területeken igyekeznek meghonosítani a Przewalski lovakat. Mi több, az elképzelések alapján a Microsoft technológiával megtámogatott rendszert Mongóliában, az egy millió hektárt is meghaladó területeken is alkalmazni fogják.
„Rendkívül sok időt tudunk megspórolni a mesterséges intelligencia alkalmazásával és sokkal hatékonyabban tudjuk a munkánkat elvégezni” – nyilatkozta Kerekes Viola, a Hortobágyi Nemzeti Park projekt koordinátora. „A természetvédők azért szeretik rendkívül ezt a rendszert, mert egy olyan faj visszatelepítéséhez járul hozzá, amely egyszer már kipusztult és most emberi segítséggel kerülhet vissza az ősi élőhelyére.”
„Ez a projekt nemcsak azért meghatározó, mert nyújt támogatást egy veszélyeztetett faj megmentésében, hanem azért is, mert ezen át meg tudjuk mutatni, hogy Magyarországon össze lehet hozni a természetvédők közösségét a mesterséges intelligencia használók és fejlesztők közösségével. Kettőjük együttműködésével ugyanakkor egy teljesen új dolgot lehet létrehozni, ami még tovább támogatja a természetvédelmet” – mondta Prof. Dr. Barta Zoltán, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar egyetemi tanára.
MI Tudásközpontok most a Debreceni Egyetem mellett a Budapesti Gazdasági Felsőfokú intézményben, a Pécsi Felsőfokú intézményben, amellett újabb öt felsőfokú intézményben (OE, SZIE, SZE, ELTE, BME) működnek, ahol a legkülönfélébb akadémiai projektek valósulnak meg a legfrissebb modern műszaki megoldás segédkezésével.