Szennyvizek és szennyvíziszapok hasznosítására dolgoztak ki új megoldásokat az SZTE kutatói

Szennyvizek és szennyvíziszapok hasznosítására dolgoztak ki új megoldásokat az SZTE kutatói

Szennyvizek és szennyvíziszapok hasznosítására dolgoztak ki új megoldásokat a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói egy uniós támogatással megvalósult program keretében – tájékoztatta a egyetemi intézmény közkapcsolati igazgatósága a sajtó képviselőit.

Az információ alapján az SZTE kutatói a Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Soproni Egyetem mestereivel kooperálva hoztak létre tematikus kutatói hálózatot, amely a nyersanyag-gazdálkodást, legfőképp másodnyersanyagok – hulladékok és maradékanyagok – hasznosításának lehetőségeit vizsgálta, céljuk környezetipari és energetikai alkalmazások kifejlesztése volt.

A szennyvizek kezelésében fontosak a membrántechnológiai, szűrési eljárások. A projekt esetén a SZTE munkatársai vegyített megközelítéseket dolgoztak ki a szűrési eljárások hatékonyságának növelésére. Ugyanakkor nanotechnológiai megoldásokkal olyan öntisztuló membránokat fejlesztettek ki, melyek eltömődése lényegesen visszaszorítható. Megvizsgálták a szennyvíziszapok energetikai, ezenfelül mezőgazdasági hasznosításának lehetőségeit, és kimutatták, hogy a komposztált szennyvíziszap talajjavító készítményként alkalmazható.

A vizek, szennyvizek egyre több gyógyszerhatóanyagot tartalmaznak. Ezek lebontására fénnyel katalizált nanokompozitokat fejlesztettek, továbbá erre a célra hasznavehető mikrobákat izoláltak.

Az olajszennyeződések folytonosan megjelenő szennyeződések, amelyek akár évtizedekig terhelhetik a környezetet, a talajvizet. A tudósok valós ipari igényeknek megfelelően dolgoztak ki olyan biotechnológiai eljárásokat, amelyek hozzájárulásával ezek az ártalmas anyagok lebonthatók. Bizonyították, hogy az eljárás zsíros élelmiszeripari hulladékok lebontására is alkalmas.

A talajvíz oxigénmentes stádiumok közt való tisztítása során annak a lehetőségét vizsgálták, hogy a kármentesítés összekapcsolható-e energiatermelési folyamatokkal. Bizonyították azt is, hogy nagyon sok új biomassza típus, növényi maradvány felhasználható biogáztermelésre, ezzel is csökkentve az ilyen növényi maradványokból képződő szén-dioxid mennyiségét, ezenkívül kiváltva a fosszilis eredetű energiahordozók használatát.

mti