Üzembe helyezték a Kínába orosz gázt szállító Szibéria Ereje csővezetéket

Üzembe helyezték a Kínába orosz gázt szállító Szibéria Ereje csővezetéket

Üzembe helyezték a Kínába orosz gázt szállító, a jakutföldi csajandai gázmezőről Blagovescsenszken keresztül Kínába vezető, Szibéria Ereje titulussal rendelkező gázvezeték 2200 kilométeres szakaszát.

Az orosz vezetékes gáz Kínába szállításának kezdetét jelentő ünnepélyes szertartás élő televíziós közvetítésében Szocsiból rész vett Vlagyimir Putyin orosz, Pekingből mindazonáltal Hszi Csin-ping kínai elnök.

A Szibéria Ereje a gázkitermelés irkutszki és a jakutföldi központjából az orosz Távol-Keletre és Kínába szállít gázt. A most átadott első szakaszt követően egy másodikat is megépítenek, amely a kovitktai gázmezőtől a csajandaiig vezet ezt követően. A 3000 kilométeres hosszt elérő vezeték évi 38 milliárd köbméter földgázt szállít ezt követően.

Putyin mind a két állam, mind ugyanakkor a mindenre kiterjedő energiapiac szempontjából “történelminek” nevezte a találkozót, Hszi ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a projekt “példaként szolgál a kölcsönös együttműködésre” és hogy a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése mindkét állam külpolitikája részére prioritást jelent.

Az orosz Gazprom és a kínai CNPC 2014 májusában állapodott meg a Szibéria Ereje vezeték megépítéséről. A felek 30 évi gázszállításról állapodtak meg. A csaknem 400 milliárd dollár összértékű szerződés, mint arra Putyin a megnyitó közepette rámutatott, a történelem legjelentősebb orosz gázszállítási szerződése.

A Gazprom az elképzelések alapján jövőre 5 milliárd, 2021-ben 10 milliárd, 2022-ben mindazonáltal 15 milliárd köbméter gázt szállít ezután Kínába. A tervezett 38 milliárd köbméteres kapacitást 2025-ben éri ezután el a Szibéria Ereje.

A Rosszija 24 orosz hírtévé háttéranyagában rámutatott, hogy Ázsiában a gáz ára csaknem 30 százalékkal magasabb az európai szintnél.

A Gazprom az elképzelések alapján januárban helyezi ezután üzembe a Török Áramlat, 2020 centrumában ugyanakkor az Északi Áramlat 2 gázvezetéket.

Az orosz-kínai energetikai kapcsolatok releváns eseménye volt a napokban, hogy a Transznyefty által üzemeltetett Kelet-Szibéria-Csendes-óceán kőolajvezeték elérte csúcskapacitását. Ez az első, Kínába irányuló ágon évi 80 millió, a másodikon, a Kozmino kikötőjébe tartón mindazonáltal 50 millió tonna. A vezeték csúcsra járatását eredendően 2030-ra tervezték.

Az orosz rész építésének befejezésével elkészült az első orosz-kínai Amur-híd szerkezete. A több, mint egy kilométer hosszú objektumon, amit az elképzelések alapján jövő áprilisban adnak keresztül a közlekedésnek, 3 millió ember és csaknem 300 ezer gépkocsi haladhat ezt követően keresztül minden évben Blagovescsenszk és Hejhe közt.

mti