Elvégezték az első orvosi vizsgálatokat a kilenc hete született vörös macskamedve (Ailurus fulgens) ikerpáron a Nyíregyházi Állatparkban. A nőstény utódok egészségesek és szépen gyarapodnak.
A kis pandáknak is hívott állatok szülei négy éve vannak együttes kifutóban, a tenyészpár Ting-ting nevű tagja Pozsonyból, amíg Szecsuán a dublini állatkertből érkezett a Nyíregyházi Állatparkba az Európai Fajmegőrzési Program keretében – közölte Révészné Petró Zsuzsa, a park osztályvezető-szóvivője a kölykök állatorvosi vizsgálata után sajtótájékoztatóján.
Közölte, a fogságban szerfelett nehezen szaporodó állatfaj utódainak születése tekintélyes szakmai sikernek számít. Az ikerpár elemei szürke bundával látták meg a napvilágot, az első hetekben teljesen magatehetetlenek voltak, a szemük is csukva volt. Ebben az időszakban az anya majdnem egész nap a kicsinyeivel volt, most már ellenben csak a szoptatáskor keresi fel őket.
A most kilenchetes, vörös bundás kölykök sebesen növekednek, az ebben a korban szokásos orvosi vizsgálaton meghatározták ivarukat és megmérték testsúlyukat. Mindkét nőstény egészséges és szépen gyarapodik – tette hozzá a szóvivő.
A vörös macskamedvék a Himalája, ezenfelül Észak-Burma magashegyi erdeiben, amellett Szecsuán nyugati felén és Jünnanban élnek 2000-4800 méteres magasságban. Bundájukat hosszú, durva fedőszőrök, az alatt ugyanakkor tömött aljszőrzet alkotja, mely melegen és szárazon tartja őket a hideg és nedves környezetben. Bozontos, hosszú farkukat fejpárnának vagy takarónak is használják.
A vörös macskamedve név az állatok medvére emlékeztető külsejére utal, ugyanakkor ugyanolyan jól másznak fára és ugyanúgy nyalogatják magukat tisztára, mint a macskák. Táplálékuk jórészt bambuszból áll, alkalmanként viszont előszeretettel fogyasztanak tojást, rovarokat, madárfiókát és kisemlősöket is.
A nap bármely szakában aktívak lehetnek, de főleg alkonyatkor járnak táplálék után. Átlagosan a napnak mindössze alig több mint felét töltik ébren, ami feltehetően az alacsony energiatartalmú táplálékhoz való alkalmazkodás okán alakult ki.
Nevével ellentétben nem áll közelebbi rokonságban a népszerű óriáspandával, mindössze annyira, hogy mindkét faj a ragadozók rendjébe tartozik.
Napjainkban alig tízezer egyed él vadon, számuk az utolsó ötven évben durván számítva negyven százalékkal mérséklődött, főleg az élőhely elvesztése, ezenkívül az orvvadászat okán. Nepálban példaként ezelőtt a bundájáért vadásztak rájuk, amelyből sapkát készítettek, Kínában ugyanakkor a farkát használták seprűnek.
MTI Fotó: Balázs Attila